Egykor csak egy anyuka mesélt.
Ma már tündérek viszik a hírt.
Történetünk
Esténként a kisfiamnak meséltem ...
Nem könyvből, nem mesecsatornáról. Minden este született egy teljesen új történet, amit ő „minimesének” nevezett el.
Ez volt a közös esti rutinunk: egy mese, ami pont akkor, pont neki szól. A szereplők jöttek-mentek, de mindig benne volt ő, a kedvenc játéka, egy kis napi élmény, és az elmaradhatatlan boldog befejezés.
A TündérLevél innen indult. Egy személyes szokásból, egy apró szertartásból.
És ma már sok más kisgyermek is megkapja ugyanazt az élményt – egy esti levelet, benne egy történettel, ami tényleg róluk szól. Nevetve, kérdezve, figyelve hallgatják és azt érzik: ez az ő meséjük.
KÜLDETÉSÜNK
Ami minden levél mögött rejlik

Nyugodt
esték
Az esti meselevél nemcsak szórakoztat, hanem segít lezárni a napot. Megnyugtató, kiszámítható rutin – egy szelíd átkötés a nappal és az álomvilág között.

A képzelet szárnyán
A TündérLevél minden sora a fantáziát hívja életre. Nem csak olvassuk, de elképzeljük, átéljük, saját világunkká tesszük.
Kötődés
és figyelem
Egy levél, ami csak neki szól – név szerint, személyesen. Ez az apró gesztus mélyíti a kötődést, erősíti az önbizalmat, és segít a szeretetteljes kapcsolódásban
„Ha csak egyszer is mosolyogva alszik el a gyermeked egy TündérLevél után, már megérte létrehoznom ezt a meseszolgálatot. Köszönöm, hogy benéztél hozzánk – és bízom benne, hogy hamarosan ti is részesei lesztek a varázsnak.”

